Társas vállalkozások, vállalatok részére

Tanácsadás, tervezés, kivitelezés, karbantartás, szerviz az alábbi területeken:

Betörésjelző, riasztó rendszerek

• Kültéri védelem
• Vezetékes és vezeték nélküli rendszerek
• Érzékelők
• Jelző egységek
• Partícionálás
• Távfelügyelet
• Riasztók jellemzői
• A riasztórendszer és a védelmi szint kiválasztásának szempontjai
• Fogalomtár

Tűzjelző rendszerek

• Típusok
• A kivitelezés teljes folyamata
• Üzembe helyezés
• Üzembe helyezői mérnök

Távfelügyeleti bekötés
Zártláncú televízió rendszer (kamera, CCTV)
Kaputelefon hálózat
Beléptető rendszerek
Kaputelefon hálózat
Parkoló forgalomirányítás, automatizálás, ki- és beléptetés (sorompók)
Távvezérelt automata kapu- és garázsnyitók
Füst- és hőelvezetés
Oltásvezérlés
Alközponti telefonrendszerek
Strukturált hálózatok
Hangosító rendszerek
Antennarendszerek

Vezetékes és vezeték nélküli riasztó rendszerek
(betörésjelző, támadásjelző, tűzjelző)

Az elektronikus védelmi rendszerek feladata a jelzés és riasztás.

A masszív mechanikai védelem és az elektronikus védelem együttes alkalmazása úgy a leghatékonyabb a betörésekkel szemben, ha a riasztó be van bekötve távfelügyeleti rendszerbe. Továbbá a vagyonbiztosítási szerződések különféle védelmi előírásokat követelnek meg a biztosítandó vagyon értékétől és fajtájától függően (pl.: biztonsági zárak, rácsok felszerelése, MABISZ minősítésű riasztó rendszerek kiépítését). A riasztó a betörést nem tudja megakadályozni, azonban a nagyobb vagyoni kár okozásában gátat szabhat. Az elkövetőnek egyszerűen nincs ideje, hogy a helyiségekben megkeresse az értékeket és minden könnyen mozgathatót elvigyen.

Az elektronikus védelmi rendszereknek 4 fő része van:

• Riasztóközpont
• Kezelők
• Érzékelő egységek
• Jelzőegységek

Érzékelő egységek:

• Mozgásérzékelő
• Nyitásérzékelő
• Üvegtörés-érzékelő
• Infrasorompó
• Támadásjelző
• Füstérzékelő
• Szénmonoxid (CO) érzékelő
• Gázérzékelő
• Vízérzékelő
• Kültéri védelem

A kiépített rendszerekben korlátozott mértékben kombinálhatóak a vezetékes és a vezeték nélküli eszközök.

Jelző egységek:

• Sziréna (bel- és/vagy kültéri)
• Átjező egység (távfelügyeletre GSM vagy rádió segítségével, tulajdonosnak GSM segítségével)

Egyetlen, megfelelő riasztóközpont partícionálás (megosztás) funkciójával lehetőség van arra is, hogy

• egy épület különböző helyiségeit külön-külön védje, vagy
• több, különálló épületet együttesen, illetve külön-külön élesítve védjen.

A különálló egységeket és az épület különböző helyiségeit egymástól függetlenül vagy akár egyszerre is ki- és bekapcsolhatjuk a kezelők vagy távirányító segítségével.

Előfordulhat, hogy az építkezés vagy lakásfelújítás során valamilyen oknál fogva elmarad a lakás vagyonvédelmi rendszerének kiépítése, így a riasztórendszer vezetékezése utólag, esetleg nem esztétikus módon történhetne csak meg. Erre a problémára megoldás a minden elemében rádiós rendszer.
A vezeték nélküli (rádiós) eszközök rádiófrekvenciás kapcsolaton keresztül állnak összeköttetésben a központtal, saját tápellátással (elemmel) rendelkeznek, így nem igényelnek vezetékkiépítést. Minden vagyonvédelemhez tartozó vezeték nélküli eszköz megtalálható palettánkon: mozgásérzékelők, kültéri napelemes szirénák, távirányítós ki- és bekapcsolási lehetőségek, pánikjelzők, nyitásérzékelők. Ezek a korszerű rádiós rendszerek is megfelelnek a hazai biztonságtechnikai követelményeknek, szabotázsvédettek, külső jelek nem zavarják működésüket.

A behatolás jelző rendszerek részeként kiemelten foglalkozunk a kültéri védelemmel.
A riasztás jelző rendszerek tekintetében partnereinknél elsődlegesen a beltéri védelem igénye merül fel, azonban vállalati és magánszemély megrendelőink is szívesen óvják az épületen kívül található értékeket. Így a behatoló első magánterületre történő belépéséről azonnali információt szerezhetnek.

A kültéri védelem az alábbi rendszerekből állhat:

• elektronikus kerítésvédelem
• elektromos kerítés
• lépésvédelmi rendszer
• infrasorompó
• passzív infra mozgásérzékelő
• kombinált passzív infra és mikrohullám mozgásérzékelő 

A kültéri védelem első vonalaként megépített elektronikus kerítésvédelem, az elektromos kerítés és a lépésvédelmi rendszerek meglehetősen költséges megoldások.
Az ár-érték arányát tekintve költségkímélőbb megoldás az infrasorompók, a mozgásérzékelők alkalmazásával kiépített védelem. Az infrasorompók elhelyezését általában a kerítés közvetlen közelébe javasoljuk. A védendő terület tekintetében ez az első védelmi vonal. Alkalmazásukat tekintve nyílászárók védelmére is használhatóak, második védelmi vonalként, ekkor az érzékelők az ablaknyílások külső előterének megsértése esetén riasztanak. Az érzékelők között az infrasorompó a legérzéketlenebb a külső zavaró tényezőkkel szemben (nagyobb testű állatok, erős szél által sodort tárgyak stb.). Az aktív sorompók az emberi szem számára láthatatlan infravörös sugarakat használják. Jelzés gerenerálódik, ha valaki vagy valami ezeket a sugarakat megszakítja. Gyakorlatilag egy láthatatlan falat állítunk ezzel.

Az ár-érték arányát tekintve a legköltségkímélőbb megoldás a kültéri mozgásérzékelők alkalmazásával kialakított területvédelem, mellyel kis-, közepes- és nagy területeket figyelhetünk meg. Az eszközök jellemzően kisállat elleni védelmet biztosító szűrővel is rendelkeznek, valamint a CCTV rendszer riasztás aktiváló egységeként is alkalmazhatóak.

A távfelügyeletre kötött rendszerek rendelkeznek egy beépített kommunikátorral, amely (rádiófrekvencián vagy telefonos hálózaton keresztül) a riasztás pillanatával egy időben egy 24 órán át működő diszpécser központba juttatja a riasztóközpont jelzéseit. Itt a diszpécser személyzet azonnal értesíteni tudja a megadott személyt, szervezetet.

Riasztók jellemzői:

• 4 vagy 6 számjegyű kód
• 32 különböző felhasználói kód
• Kódonként eltérő jogosultsági szintek
• Gyors élesítés lehetősége
• Élesített állapoti gyors kilépés lehetősége
• Esemény memória (zárás-nyitás mentése stb.)
• Részleges élesítés, zónakiiktatás lehetősége
• Otthoni (Stay) üzemmód
• Távfelügyeletre köthetők
• 8-64 zóna felügyelete
• Mabisz minősítés

A riasztórendszer és a védelmi szint kiválasztásának szempontjai lehetnek:
- Lakótelepi vagy társasházi lakások közül a földszinti és a legfelső emeleti lakások a legveszélyeztetettebbek. Teljes körű védelmet célszerű alkalmazni a földszinten, ahol minden egyes nyílászáróval ellátott helyiséget védeni érdemes (héjvédelem). A különösen figyelni kell az erkélyekre, ha az utcáról vagy a szomszédos erkélyről könnyű átmászni. A közbenső emeleteken egy alapkiépítés (bejárat, beltéri védelem beltéri szirénával és távfelügyeleti bekötés) elégséges védelmet nyújthat.
- A családi házaknál csak a teljes körű védelem lehet elég hatásos. A riasztórendszert úgy kell megtervezni, hogy a lehető legbiztonságosabb legyen, de a család életét ne zavarja, szellőztetni is lehessen, vagy éjszaka kimenni a mosdóba, a betörő azonban ne maradjon rejtve. Itt a beltéri védelem és a héjvédelem legkülönbözőbb kombinációit érdemes megvalósítani. A kétszintes lakások zöménél a teljes "alvótér" felül van, és míg a család az igazak álmát alussza, addig az alsó szintet vagy a garázst zavartalanul kirabolhatják. Ide olyan védelem kell, amely a család jelenlétében is élesíthető (partícionálás).
- Irodák és irodaházak esetében is a teljes körű védelmet ajánljuk, hisz az irodai berendezési tárgyak gyakran jelentős értéket képviselnek, melyek pótlása meglehetősen költséges lehet, ha a biztosító társaság valamilyen oknál fogva (például a riasztó, tűzjelző rendszer hiánya miatt) nem fizetne.
- Új beruházás esetében (lakóház,irodaház ) a megrendelő részéről már a tervezés stádiumában célszerű egyeztetni cégünk biztonságtechnikai szakemberével. A villanyszerelés tervezésével együtt kell megtervezni a riasztó rendszert. Ezután jöhetnek a belső kőműves munkák, azonban a riasztó rendszernek meg kell előznie a készre szerelést. Mielőtt még a radiátorok, a kazán, a lámpák, a csapok és a berendezési tárgyak a helyükre kerülnének, a riasztó rendszernek már érdemes működnie, mivel gyakori az építkezésekre történő behatolás, amikor is az imént felsorolt tárgyakat lopják el előszeretettel.

FOGALOMTÁR

Központ: Feladata a teljes riasztórendszer irányítása, ellenőrzése. Ide futnak be a különböző érzékelők jelei és innen indulnak ki a riasztási jelek is (pl. a sziréna felé).
Kezelő: amivel a rendszer ki- és bekapcsolását végezzük, visszajelzője különböző hasznos információkat szolgáltat a felhasználó számára.
Mozgásérzékelő: a védett területen figyeli a megengedettnél nagyobb változásokat (pl. megengedett változás lehet a kisebb háziállat mozgása). Érzékelési távolságuk általában 10-12 méterig terjed. Az érzékelési tartományban az eszköz "nem lát át" az üvegen és a falon, így az épületen kívüli külső mozgás nem zavarja őket. Megkülönböztetünk kombinált mozgásérzékelőket: mikrohullám és infra együttes érzékelése, mozgásérzékelő és üvegtörés-érzékelő egyben, kamerával kombinált mozgásérzékelő
Kisállat védett mozgásérzékelő: a mozgásérzékelők egy speciális fajtája, mely a védett területen lévő kisállatok mozgását kiszűri és azokra nem ad riasztó jelzést.
Nyitásérzékelő: az ajtó, ablak kinyitásakor az ajtó-ablak szárnynak az ajtó-ablak toktól való eltávolodását érzékeli.
Üvegtörés-érzékelő: az üveg törésének magas és mély hangját együttesen érzékeli. Különböző üvegek különböző frekvencián törnek, és fóliázott üvegnél is használhatóak bizonyos típusok.
Kültéri hang- és fényjelző: Behatolás esetén fülsiketítő szirénahangot ad és villog. Kinyitási, rongálási, leemelési kísérletkor a szabotázsvédelem miatt automatikusan elindul a riasztás, valamint a hang és fényjelzés.
Beltéri hangjelző: Felépítése és feladata hasonló a kültérihez (szükség esetén fényhatással rendelkezőt telepítünk).
Szabotázs védelem: A riasztórendszer egyes elemeinek külső, rosszindulatú behatás elleni védelme. Így szétszerelés, rongálás kísérlete esetén azonnal riasztó jelzést adnak.
Vezeték nélküli rendszer: olyan riasztó rendszer, ahol az egyes elemek (központ, érzékelők, kezelő) nem vezetékekkel kapcsolódnak egymáshoz, hanem rádió jelekkel.
Akkumulátor: A riasztórendszer központjába és a kültéri hang- és fényjelzőbe használjuk. Biztosítja, hogy áramkimaradás esetén is működőképes maradjon a rendszer.
Késleltetés: a riasztó bekapcsolásakor az az idő, ami alatt Ön elhagyja a házat és a rendszer ténylegesen beélesedik. Hazaérkezéskor azt az időt jelenti, ami alatt a belépőnek ki kell kapcsolnia a rendszert. A késleltetési idők túllépésekor a rendszer automatikusan riasztani fog.
Személyes kód: általában 4 vagy 6 jegyű szám, aminek a kezelőn történő beütése bekapcsolja vagy kikapcsolja a riasztót. Ezen kód alapján azonosítható az eseménytár letöltésével, hogy ki kapcsolta ki a riasztót.
Gyorsélesítés: a kezelő egy meghatározott gombjának folyamatos nyomva tartása, illetve 2 gomb egymás utáni megnyomása, mellyel a rendszer bekapcsolható, azonban nagyon fontos, hogy ugyanezzel a módszerrel nem kapcsolható ki. Ha Ön nem szeretné elárulni kódját vendégének vagy a takarítónak, de magukra hagyja őket a házban, lakásban, irodában, akkor ezek a személyek távozásukkor a gyorsélesítő gombbal be tudják kapcsolni a rendszert, de kikapcsolni már nem fogják tudni.
Távfelügyelet: az Ön riasztó rendszerének jelzéseit (pl. a riasztást vagy áramkimaradást) a távfelügyeleti átjelző továbbítja egy külső, 24 órában üzemelő diszpécser központba, ahol a jeleket fogadják és értékelik. Riasztás esetén ez a diszpécser központ értesíti Önt, megbízottját telefonon, illetve járőrt küld a riasztás helyszínére.
Kivonuló járőr: a diszpécserek utasítására kivonul a riasztás helyszínére, feltartóztatja a behatolót és/vagy a rendőrség kiérkezéséig őrzi a házat, lakást.

Tűzjelző rendszer

Legyen szó bármilyen épületről, intézményről, munka-és szórakozóhelyről vagy a mindennapi élet egyéb területeiről, mindenhol lehetnek emberi életek és olyan értékek, amelyeket védeni kell a tűztől. Automatikus tűzjelző rendszerek nélkül ma már nem épülhet fel egy irodaház, szálloda, kórház, iskola, üzletközpont, sportlétesítmény sem.

2008. május 22-én a 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet formájában életbe lépett az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ), amely szigorú követelményeket támaszt és a be nem tartása esetén kiszabott magas bírságok a rendelet betartásra ösztönzik a kötelezetteket.

Elsősorban az emberi élet és a vagyon védelméről van szó. A tűzjelző rendszer feladata a tűz lehető legkorábban történő felismerése, jelezni a füst és/vagy hőképződést.

A tűzjelző rendszerek különböző működésűek lehetnek:

Hagyományos (hurkos) tűzjelző rendszer, amely az egy vezetékhurkon levő érzékelők jelzéseit fogadja, érzékelés esetén csak a vezetékhurok nyomvonala lehet az irányadó a veszélyeztetett területet illetően (a központ nem tudja pontosan kijelezni a helyet). A hagyományos tűzjelző rendszerek csak regisztrálnak egy vészhelyzetet és értesíthetik az illetékeseket.
Analóg – címezhető tűzjelző rendszer alkalmazása esetén az érzékelők meghatározott „névvel” rendelkeznek, így tűz esetén a veszélyeztetett terület pontosan behatárolható.
Intelligens tűzjelző rendszer, melynek érzékelői folyamatosan közvetítik az információkat a jelzőközpont felé. A megbízhatóságot a központ és az érzékelők között fennálló állandó kapcsolat garantálja.

A tűzjelző rendszerek is csatlakoztathatóak távfelügyeleti szolgáltatókhoz. A távfelügyeletre kötött rendszerek rendelkeznek egy beépített kommunikátorral, amely (rádiófrekvencián vagy telefonos hálózaton keresztül) a riasztás pillanatával egy időben egy 24 órán át működő diszpécser központba juttatja a központ jelzéseit. Itt a diszpécser személyzet azonnal értesíteni tudja a megadott személyt, szervezetet.

A tűzjelző rendszereket kamarai tagsággal, BM OKF szakvizsgával rendelkező és bejegyzett tervezővel kell terveztetni, valamint szakhatóság által engedélyeztetni szükséges. A kivitelezést és a karbantartást kizárólag tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező technikus végezheti. Az üzembe helyezést kizárólag kamarai tagsággal, BM OKF szakvizsgával rendelkező és bejegyzett üzembe helyezői mérnök végezheti el.

A kivitelezés teljes folyamata:

• tervezés a vonatkozó jogszabályoknak, valamint a hatóságok elvárásainak megfelelően
• Tűzoltó Parancsnoksággal történő előzetes egyeztetés, majd szakhatósági engedélyeztetés
• kivitelezés
• tesztelés, üzembe helyezés
• kezelési oktatás
• megvalósulási dokumentáció készítése
• szakhatósági átadás

Cégünk a fenti feladatokat teljes egészében elvégzi.

„üzembe helyezés”

Idézet az OTSZ-ből:

„7.1. Az üzembe helyezési eljárás célja annak eldöntése, hogy a telepített rendszer megfelel-e, a vonatkozó jogszabályban, a 2. rész IV. fejezetének 4. pontjában megadott követelményeknek és az engedélyezett, elfogadott tervdokumentációnak. Az üzembe helyezést követi az elfogadás, valamint jogszabályban meghatározott esetekben a használatbavétel.
Az üzembe helyezésen részt vesznek:
a) telepítő,
b) üzembe helyező mérnök,
c) megrendelő vagy képviselője,
d) tűzvédelmi szakhatóság (a jogszabályban foglaltak szerint).”

„üzembe helyezői mérnök”

Idézet az OTSZ-ből:

„7.5.1. A megrendelő köteles megbízni üzembe helyező mérnököt 2. rész IV. fejezete 7.3. pontjában foglaltak végrehajtásával.
7.5.2. A megrendelő, tűzjelző berendezést az üzembe helyező mérnök által a 2. rész IV. fejezete 7.4.3. pontja szerint elkészített dokumentáció alapján veszi át.
7.5.3. A jogszabályban meghatározott esetekben a megrendelő szerzi be a használatbavételhez
szükséges hatósági engedélyt.
7.5.4. Az elfogadásról szóló jegyzőkönyvet a megrendelő készíti, a telepítő közreműködésével.
7.6. Az üzembe helyező mérnök rendelkezzen a tervezéshez szükséges jogszabályban meghatározott képesítéssel (tűzvédelmi szakvizsga) és a berendezéssel kapcsolatos szakismerettel.”

Távfelügyelet

A távfelügyelet az ország különböző pontján megtalálható betörésjelző, tűzjelző, személyfelvonó, műszaki és technológiai rendszerek, valamint gépjárművek és személyek 24 órás távoli megfigyelését jelenti.

Riasztási esemény bekövetkeztekor a diszpécserszolgálat személyzete telefonon értesíti a szolgáltatási szerződésben meghatározott személyeket, valamint a jelzésnek megfelelően járőrt, tűzoltót, mentőt indít a kivonulási szerződéssel rendelkező ügyfelek objektumaihoz.

Távfelügyeleti átjelzés lehetőségei:

- Vezetékes telefonvonalon keresztül: A riasztó központokba beépített belső telefonos kommunikátor a védett objektumban lévő vezetékes, analóg telefonvonalon keresztül kommunikál a távfelügyeleti központtal. Esemény esetén (riasztás, hiba, életjel) a kommunikátor automatikusan feltárcsázza a távfelügyeleti központot és elküldi a szükséges adatokat. A jelenleg kapható riasztóközpontok jelentős része rendelkezik ilyen beépített kommunikátorral. Az átjelzés biztonsága nagymértékben függ a telefonvonal megbízhatóságától és a vezeték elhelyezésétől (falon kívül vagy védőcsőben vezetik). A rendszer napi egyszeri alkalommal küld életjelet a távfelügyeleti állomásra. A kommunikációs díj teljes egészében az ügyfelet terheli, amely a telefonszámlában jelenik meg.

- GSM kommunikáció: Az átjelzés fejlettebb formája. A riasztó központhoz csatlakozik egy GSM kommunikátor, amely esemény bekövetkeztekor (riasztás, hiba, életjel) SMS formátumban kommunikál a távfelügyeleti állomással, elküldve a szükséges adatokat. A kommunikátor védett térben van, így közvetlen szabotálhatósága csak riasztás után történhet. A GSM kommunikátor telefonvonalat szimulál a riasztó központ felé, így ugyanaz a folyamat zajlik le, mint a vezetékes kommunikáció esetében, csak az átjelzés formája nagyobb biztonságú. A kommunikációs díj ebben az esetben is az ügyfelet terheli.

- GPRS kommunikáció: működésének alapja megegyezik a normál GSM kommunikációval, azonban adatközlésre GPRS adattovábbítási rendszert használ. A GPRS alapú kommunikáció gyorsabb és lényegesen megbízhatóbb átjelzést ad, mint a többi rendszer. A kommunikációs csatorna lényegesen biztonságosabb, kevésbé szabotálható és leterhelhető.

- Kombinált átjelzés: Egy rendszerhez (előfizetéshez) két különböző típusú átjelzés is tartozik, így bármelyik szolgáltatás kiesése, illetve vétlen vagy szándékos szabotálása esetén a másik csatornán zavartalan adatforgalom történik. Az átkapcsolás automatikus, vagyis ha a rendszer nem tud kommunikálni az elsődleges csatornán, akkor automatikusan átvált a tartalék csatornára.

Zártláncú kamerás videó rendszerek (CCTV)

A kamerarendszerek különböző területek megfigyelésére szolgálnak, képrögzítés esetén események visszanézésére alkalmasak. A képrögzítés elengedhetetlen segítség a betörés vagy lopás elkövetőjének azonosításában és elfogásában. A megfigyelő rendszer folyamatos ellenőrzést tud biztosítani munkavégzés hatékonyságáról is, hiszen nyomon követhető vagy visszakereshető, hogy ki, mikor és mit csinált a megfigyelt területen. Szükség esetén akár álcázott eszközzel lehetséges a védett területen történő mozgást rögzíteni, valamint IP címes rendszer esetén a nap 24 óráján keresztül folyamatos megfigyelés biztosítható akár otthonról, akár a világ bármely pontjáról, ahol van internetes elérhetőség. A képrögzítés időtartama eszköztől és minőségtől függően néhány naptól akár több hónapig is megoldható! Cégünk olyan biztonsági kamera rendszerek tervezését és kivitelezését vállalja, amely megbízható, korrekt, felhasználható képeket rögzít.

A rendszer részei lehetnek:

• Kamera (beltéri/kültéri, színes/fekete-fehér, day/night, dome, speed dome, csőkamera, rejtett kamera)
• Objektív
• Kameraház
• Infravető
• Monitor
• Képrögzítők (digitális, célhardveres DVR, Pc alapú)
• Távoli számítógép

Kaputelefon-rendszerek

Cégünk vállalja audio és videó kaputelefonok telepítését, karbantartását, régi rendszerek cseréjét. Megvalósítjuk a legegyszerűbb egy lakásos kaputelefon készüléktől a több beltéri és több kültéri egységgel rendelkező színes videó kaputelefonos rendszereket. .
A kaputelefon rendszereink a személyazonosítás és belépés engedélyezését is szolgálják, az illetéktelenek bejutásának megakadályozását segítik. Szűrést biztosít a kertbe vagy lépcsőházakba bejutás tekintetében, valamint a betöréses lopás meggátlását illetően.

Az alábbi rendszerek palettáját kínáljuk:
- Audio kaputelefon (egy- vagy többlakásos, akár vandálbiztos kivitel, intercom - egymásközti belső hívás lehetősége)
- Videós kaputelefon (egy- vagy többlakásos, akár vandálbiztos kivitel, intercom - egymásközti belső hívás lehetősége, kitekintő funkció)
- Digitális rendszerek (akár 250 lakásig bővíthető audio- és videó, kódos nyitás kívülről)

Karbantartás

Vagyonvédelmi rendszerek megbízható működése érdekében fontos a rendszeres karbantartás.

A tűzjelző rendszerek esetében az évi 2 alkalommal történő karbantartást az OTSZ (9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet) írja elő!

Felülvizsgálat, karbantartás műszaki tartalma:

• eszközök meglétének, épségének szemrevételezése,
• eszközök portalanítása,
• villamos kötések ellenőrzése, utánhúzása,
• elsődleges tápellátás működésének vizsgálata, mérése,
• akkumulátor vizsgálata (helyi áramszünet okozta meghibásodás esetén cseréje térítésköteles),
• szükség esetén az érzékelők érzékenységének módosítása,
• érzékelők tesztelése,
• jelzőközpont kimeneteinek tesztelése (hang- és fényjelzők, távjelzések, vezérlések stb.),
• zárás-nyitás próba elvégzése,
• távfelügyeleti funkciók ellenőrzése.

A karbantartási szerződés ajánlatunk ügyében hívja irodánkat munkaidőben a 06/1/279-2020-as számon.

Szerviz-szolgáltatás

Kiforrott csapatmunkánk és a folyamatos, 24 órás szerelői ügyeleti szolgáltatásunk biztosítja szerződéses ügyfeleink részére, hogy akár néhány órán belül elhárítjuk a hibákat.

Ha a behatolásjelzőjével, riasztójával vagy egyéb vagyonvédelmi rendszerével műszaki probléma van:

hívja munkaidőben irodánkat a 06-1-279-2020-as telefonszámon, illetve
technikai ügyeletünket szerződéses partnereink 24 órás ügyeleti számunkon érhetik el.